Szerző: Horváth Bence

Munkadarabtól a szerszámmegoldásig – digitálisan

A Walter Innotime, az ipar 4.0 trendjébe illeszkedő digitális asszisztens világviszonylatban elsőként turbózza fel számítógépes módszerekkel a műszaki tanácsadási és a megrendelési folyamatot.

A Walter vállalatról köztudott, hogy évtizedek óta elhivatott a digitalizáció terjeszkedésének irányában az egyedi szerszámtervezéstől és -optimalizálástól a komplett megmunkálási stratégiák tervezéséig. A digitális alapú megoldások egyik legújabb képviselője a tavaly ősszel megjelent Walter Innotime rendszer, egy úttörő digitális asszisztens, amely a megmunkálás számítógépes tervezésének új szintjét képviseli. A webes alkalmazás különlegessége, hogy a Walter már meglévő támogató rendszereit intelligens interfészként összekapcsolja a cég szakembereinek műszaki kompetenciájával. Azaz az Innotime esetében a mesterséges intelligencia találkozik az emberi tapasztalattal.

Az adott megmunkálási feladathoz szerszámmegoldást kereső partnernek először regisztrálnia kell magát az Innotime rendszerben. Ezután mindössze néhány gyors és egyszerű lépésre van szükség az optimális szerszámozás megtalálásához. A megmunkálás tervezésének kiindulásaként a felhasználó a munkadarab valamilyen szokásos formátumú 3D-s modelljét drag-and-drop eljárással feltölti az applikációba. Válaszul a rendszer azonnali elemzést végez, és ajánlást tesz az optimális megmunkálási műveletekre: automatizmus határozza meg a leggazdaságosabb szerszámozást és a legkedvezőbb megmunkálási paramétereket a Walter portfólióján alapulva.

A digitális asszisztens jelenleg még a Walter mérnök-tanácsadóit is bevonja a tervezésbe. A rendszer javaslata alapján ők végzik el az eredmény finomhangolását, és állapítják meg a megmunkálóknak javasolt végső szerszámozást és paramétereket. A későbbi verziókban a tervek szerint teljes egészében a felhasználók kezébe adják az ajánlatok gondozását. Az eljárás a lehető legrövidebb időn belül lezajlik, bonyolult munkadarabok esetében is mindössze néhány nap, de akár csupán néhány óra alatt lehetséges a validáltan optimális megmunkálási folyamat kidolgozása. A helyes megmunkálási stratégia és szerszámválasztás végső soron jelentősen hozzájárul a munkadarabonkénti költség leszorításához.

walter20

Legjobb formában a szerszámmenedzsment

Mint a Walter megoldásaitól megszokhattuk, a toolmanagement is sokat tesz a termelékenység növeléséért. A cég szolgáltatásai közül a WHU 20 éves évfordulója kapcsán ezért most a szerszámkezelést emeljük ki, amely a teljes automatizálás, valamint a digitális gyártás irányába mozdítja el a megmunkálókat.

A szerszámmenedzsment-rendszerek sok vállalatnál hatalmas potenciált hordoznak magukban a termelés hatékonyabbá tétele szempontjából. A szolgáltatás a dolgozók tehermentesítését és a gyártás korszerű, intelligens eszközökkel való támogatását szolgálja. A Walter Multiply név alatt összefogott komplex szolgáltatások elemeként a Tool Management megoldás előnyösen befolyásolja a teljes termelési lánc hatékonyságát: az ajánlatkéréstől a beszerzésen, a raktározáson, az intralogisztikán és a műszaki támogatáson keresztül a forgácsolószerszámok felújításáig és az újrahasznosításig egyszerűsíti a folyamatokat és kiküszöböli a felesleges költségeket. Nagyobb átláthatóság, automatizált folyamatok, magas fokú összekapcsoltság, végső soron növekvő produktivitás – foglalhatók össze a Walter Multiply Tool Management előnyei. A technológiai támogatás révén a szerszámmenedzsment tudásbázisát és szinergiáit több mint 80 országban, köztük hazánkban is kihasználhatják a forgácsoló vállalkozások.

A Walter szerszámkezelési szolgáltatása három szintre épül. Az elsőt a szerszámkiadó automaták jelentik, ezek lehetővé teszik a bennük elhelyezett szerszámok 24 órás elérhetőségét. Személyre szabottan meghatározható a kivehető termékek csoportja és napi limitje, rendszeresen automatikus jelentések küldhetők a felhasználásokról, valamint az automaták alkalmasak lehetnek önálló megrendelések indítására is.

A következő szint az előző rendszert egészíti ki a termelékenységre, valamint a technológiai hatékonyságra fókuszálva. Ebben az esetben a Walter a szerszámbeszerzés teljes folyamatát átvállalja, akár helyszíni szerszámmenedzseri és technikusi jelenléttel.

A toolmanagement legmagasabb szintjén a munkadarabköltség áll. Ebben az esetben a Walter garanciát vállal a gyártott alkatrészekre vagy termékekre eső szerszámköltségekre. Azaz az ügyfél előre meghatározott fix költséget fizet minden legyártott munkadarab után, ami átlátható költségeket és egyszerűbb tervezhetőséget jelent.

walter20

Expressz hozza az egyedi szerszámokat

A Walter Xpress szolgáltatással maximum 3 hét alatt juthatnak hozzá a szakemberek egyedi szerszámokhoz: jó példája annak, hogy az évszázados múltra visszatekintő Walter AG különös hangsúlyt helyez a folyamatokat optimalizáló szolgáltatásaira.

Amikor az idén „születésnapos” Walter Hungária elmúlt húsz évének legfontosabb állomásairól akarunk körképet adni, nem hiányozhat a válogatásból a gyors rendelési és szállítási szolgáltatás, a Walter Xpress nemzetközi térhódítása és hazai bevezetése. Az egyedi, akár összetettebb tömör keményfém fúró- és marószerszámok, továbbá váltólapkás szerszámok expresszsebességet meghazudtoló legyártásával a szerszámspecialista éppen annak a forgácsolást kísérő folyamatnak az optimalizálását tűzte ki célul, amely a termelékenységnek leginkább híján van: az átállásét. A testre szabott megoldás segítségével több megmunkálási lépés is egyetlen szerszámmal végezhető el, ezzel a szerszámcseréknél jelentkező időveszteség elkerülhető, ami a termelékenység növekedését és a költségek leszorítását hozza magával.

A szűk szállítási határidő azonban csak egy a Walter Xpress nyújtotta előnyök közül. Fontos tényező az is, hogy a gyors átfutás rövidebb raktározási időt jelent. Ráadásul az alkatrész kontúrjának megfelelő szabályalapú tervezés csökkenti a szerszámtervezési hibákat. Az árajánlattal együtt részletes dokumentációt is kap az ügyfél. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a Walter Xpress-szerszámok Németországban készülnek, és minden bevált Walter-minőségi szabványnak megfelelnek.

A Walter Xpress szolgáltatást lépésenként terjeszti ki a gyártó. A hazai termelőüzemek számára a furatkészítés, a menetmegmunkálás, illetve a marás területén érhetők el az optimális tervezési biztonsággal előállított speciális szerszámok. A 2010-es évek elején az expressz turbósebességre kapcsolt, mára az elektronikus ajánlatkérő lap beérkezésétől számítva 24 órán belül elkészül a részletes árajánlat, és akár 2–3 héten belül a megrendelőnél lehet az optimális forgácsolószerszám. A Walter Xpress jelenleg mintegy 25 ezer egyedi szerszámvariációt kínál, de a hosszú távú cél az, hogy a Walter az összes szerszámcsaládját integrálja a szolgáltatásba, és olyan gyorsan és költséghatékonyan szolgálja ki az ügyfeleit, ahogyan csak lehetséges.

walter20

Új bevonat-technológia nyerte el a Wilhelm Haglund-díjat

A Tiger-tec® Gold új fémforgácsoló szerszámanyagok családjának technológiai platformja.

A bevonatok felvitelére szolgáló új módszer, az úgynevezett „ultra-alacsony nyomású kémiai gőzfázisú bevonatolás” kifejlesztése vezetett oda, hogy az év termékfejlesztőjének járó Wilhelm Haglund-érmet 2020-ban odaítélték Dr. Dirk Stiens-nek, a Walter fejlesztőmérnökének. A nyertest a Sandvik 2020-as éves közgyűlésével egyetemben, online mutatták be.
A sikeres új eljárás lehetővé tette a bevonatos szerszámanyag-minőségek új generációjának, a Tiger-tec® Gold-nak a megszületését.
„A Walternél mindig innovatív forgácsolóanyag-családokat mutattunk be. Reményteli kilátások vannak a Tiger-Tec® Gold további fejlesztéseire is ”- mondja Dr. Dirk Stiens, betekintést nyújtva a fejlesztés folyamataiba ebben a videóban:

A Tiger-tec® Gold új forgácsoló szerszámanyag-minőségek technológiai platformja. Egy új bevonat-anyagból áll, amelyet egy forradalmi eljárással készül: a neve „ultra-low pressure CVD”. A Tiger-Tec® Gold a korábbi platformokat: a Tiger-Tec® -et és a Tiger-Tec® Silver-t követi, és már a 2016-os piaci bevezetés óta egyértelműen látható, hogy egy új korszak veszi kezdetét.

„ Az előny a partnereink számára egyszerűen a példa nélküli teljesítmény. A tapasztalatunk átlagosan körülbelül 100% éltartam és teljesítmény növekedés, sok esetben akár jelentősen magasabb.”- mondja Dr. Dirk Stiens.

A Wilhelm Haglund-érem

A „Wilhelm Haglund-érem az év termékfejlesztőjének” díjat 1986 óta adják ki, és Wilhelm Haglund ügyvezető igazgató nevéhez fűződik, aki lefektette a Sandvik keményfém-területen elért sikerének alapjait. A díjat olyan fontos erőfeszítések elismeréséül és jutalmazásáért adják át, amelyek jelentős vevői előnyöket és kereskedelmi értéket teremtenek a cégcsoport számára.

A díj egy 18 karátos aranyból készült érmet, egy tanulmányutat és oklevelet tartalmaz. A zsűri a csoport vezérigazgatójából, a szakszervezetek képviselőiből és a csoport működését jól ismerő személyekből áll. A csoport minden alkalmazottja megkaphatja a díjat, és tehet javaslatot jelöltekre is.

További információk a Haglund-Éremről és a korábbi nyertesek listája

Komoly kihívások előtt a német szerszámgépipar

2019 utolsó negyedévében a beérkező megrendelések az előző évhez képest 20 százalékkal csökkentek, és idénre közel ilyen termelés-visszaeséssel lehet számolni. Gyors javulás nem várható, de a kiútkeresést segítheti a digitalizáció és a fenntarthatóság.

A tavalyi év negyedik negyedévéről beérkezett jelentések feldolgozása után kiderült, hogy a német szerszámgépipar megrendelései éves szinten több mint ötödével (22 százalékkal) apadtak 2018-hoz képes, és ennek alapján a VDW (Német Szerszámgépgyártók Szövetsége) régen nem látott, 18 százalékos termelés-visszaesést vár 2020-ra ebben a kulcsfontosságú iparágban. A gépekre leadott igényekben már 2018 második félévében visszafogottságot lehetett érezni, de a negatív irány igazából 2019-re erősödött fel. A legutóbbi negyedévben regisztrált 20 százalékos visszaeséssel végleg elolvadt a szerszámgépgyártóknál rögzített megrendelésállomány, és ez meghatározza majd a 2020-as év eredményeit is.

Összességében azonban az említettek ellenére sem zárt rossz évet tavaly a német szerszámgépipar, a várakozáson aluli, mindössze 1 százalékos visszalépés mellett közel 17 milliárd eurós forgalmával megközelítette a 2018-as rekordszintet. A fő húzóerő 16 százalékos növekedésével a Németországon belüli kereslet volt, miközben az export 9 százalékkal csökkent (ebből a legnagyobb piacok, így Kína és az USA –13, illetve –15 százalékkal vették ki a részüket, miközben az európai export 5 százalékkal mérséklődött).

A kapacitáskihasználtság 2020 januárjában 81,5 százalékos volt.

A beruházásokra való hajlandóság lanyhulása számos okra vezethető vissza, a szakemberek szerint ezek közé tartozik a ciklikus konjunkturális gyengélkedés, a globális politikai és kereskedelmi turbulenciák, az ipari átalakulás a klímacélok teljesítése érdekében, az autóipar szerkezetváltása és legújabb a ma még fel sem becsülhető hatású koronavírus-járvány. A kisebb felvevőpiacok (így Európában Szlovákia, Magyarország és Lengyelország) viszonylagosan nagyobb beszerzési kedve nem ellensúlyozza a nagyok erőtlenségét.

Ugyanakkor az ágazati vezetők bíznak abban, hogy a 2020-as visszafogott év után megindul a megrendelésállomány növekedése és a termelés – igaz, lassú – felfutása. A nehéz idők azonban jó alkalmat teremtenek a vállalatoknak arra, hogy újra „magukra találjanak”. A legnagyobb esélyt erre a digitális hálózati szerkezetek kiépítése, az új üzleti modellek bevezetése nyújtja. A hatékonyabb termelés elősegíti a fenntarthatóságot, és utat nyit a körkörös gazdaság felé. Alapvető technológiák ehhez a gépek között átfogó kommunikáció, a vezeték nélküli hozzáférés a valós idejű információkhoz, mivel ezek jelentik a gyártási folyamatok, kapacitások, energia- és alapanyag-felhasználás optimalizációjának kulcsát.

Forrás: VDW

Dolgok internete után érzékek internete

A digitális érzékszervi tapasztaláson alapuló, új szolgáltatások kiindulópontja az érzékek internete lesz.

Az Ericsson ConsumerLab a múlt év végén kilencedik alkalommal jelentette meg a Legfontosabb fogyasztói trendek című jelentését. Az ebben összegzett felhasználói elvárások szerint a hálózatba kapcsolt technológiák 2030-ra már hétköznapi szinten is képesek lesznek mind az öt emberi érzékszervvel interakcióba lépni, a látáson és a halláson felül az ízlelést, a szaglást és a tapintást is stimulálni. Az emberi interakció teljesen új rendszere jön létre, ennek köszönhetően számos új szolgáltatás jelenhet meg a piacon. Gyakorlati alkalmazásuk többek között az olyan digitális bevásárlóközpontok, ahol mind az öt érzékünket használhatjuk a bevásárlás során. A jelentés eredményei 46 millió, a világ 15 nagyvárosában élő, a technológiai újdonságok átvételében élen járó fogyasztó várakozásait és előrejelzéseit képviselik.

Az érzékek internetének megjelenését olyan technológiák tehetik majd lehetővé, mint a mesterséges intelligencia (AI), a virtuális valóság (VR), a kiterjesztett valóság (AR), az 5G és az automatizálás. Az érzékek internetének elterjedését három fő tényező az immerzív szórakoztatás, az online vásárlás, és a klímaválság – és ebből fakadóan a környezeti hatások minimalizálására való törekvés – segítik elő.

A megfogalmazott elvárások főbb pontjai szerint a nem is túl távoli jövőben talán az emberi agy lesz a felhasználói interfész, így a készülékek közvetlenül a gondolatainkra tudnak reagálni. Azaz elég, ha csak gondolunk egy parancsra, és máris teljesül. Nem lesz szükség érintőképernyőre az okostelefon használatához. Pédluál VR-szemüveget viselve elengedő lesz csak rágondolnunk arra, hogy hová szeretnénk menni, és máris megjelenik előttünk az útvonalterv.

Talán elérkezik az idő, amikoer képesek leszünk digitális hangbuborékot képezni magunk körül, és többé nem kell elviselnünk a zavaró környezeti zajokat.

Ízlelőbimbóink nagyon erős emlékeket és élményeket képesek előhívni, küszöbön áll ezek digitalizálása is. Elképzelhető, hogy lesz olyan készülék, amely a szájunkhoz csatlakozva digitálisan képes az ízeket manipulálni, így bármely ételnek olyan íze lesz, mint a kedvenc ételünknek. De a digitális aroma sem tűnik csupán utópiának, hanem lehetőségünk lesz digitálisan látogatást tenni a „szabadban”: magunkba szippanthatjuk a természetes illatát. Lehetnek digitális parfümök, amelyek befolyásolják, hogy mások milyen illatúnak éreznek bennünket.

A fogyasztók arra számítanak, hogy bármit, bárhol meg tudunk majd érinteni digitálisan: lesznek olyan karkötők, amelyek az idegeket stimulálva képesek azt az érzést kelteni, hogy megérintünk egy digitális tárgyat.

Ahogy a technológia fejlődik és képes lesz utánozni és manipulálni érzékeinket, úgy lesz szükség szigorú és megbízható ellenőrzési és jóváhagyási módszerekre a mindennapi digitális dolgokhoz. Véget érhet a „fake news” korszaka – azok a hírszolgáltatók lesznek népszerűek, amelyek kiterjedten ellenőrzik a tényeket. A „post-privacy” fogyasztók úgy gondolják, hogy az adatvédelmi és a privátszféra kérdései megoldódnak. Egyrészt szigorú adatvédelmi szabályokat várnak, másrészt a privátszféra végét az arcfelismerés használata miatt.

Az érzékek internetén alapuló szolgáltatások ráadásul fenntarthatóbbá tehetik a társadalmat. A kibocsátáscsökkentés érdekében például a távmunka és a távolról nyújtható szolgáltatások (lásd egészségügy és oktatás) szükségtelenné tehetik a gyakori utazást.

Forrás: Ericson

Az OPC UA megkönnyíti a méréstechnikusok életét

A gyártófüggetlen adatcsere kulcstechnológiája az ipar 4.0 keretei között az OPC UA nyílt interfészszabvány.

A legtöbb ipari mérési eljárásra, így a hosszmérésre is igaz, hogy hosszú évekig a méréseket elkülönített klimatizált mérőhelyiségben végezték, és igen ritkán kapcsolták össze a termelőegység gépeivel és szoftvereivel. Az ipar 4.0 bevezetésével azonban ez gyökeresen átalakul. A mérőgépek kikerülnek a mérőszobából, és a gyártóberendezések közelébe helyeződnek át. Ha a méréseket a folyamatba iktatva (inline méréstechnika) idejekorán elvégzik például portálmérőgépek vagy koordinátamérő gépek alkalmazásával, illetve ha a mérési eredményeket vagy a szükséges módosítási értékeket kommunikálják a szerszámgépek felé, illetve megosztják a folyamatok más résztvevőivel, akkor a termelési folyamatok optimalizálhatók, a termelékenység érezhetőn megnövelhető, a hibaarány csökkenthető. A folyamatban nemcsak a gyártott darabok, hanem a gyártási körülmények jellemzőibe is bepillantást lehet nyerni, így vizsgálni lehet az eredményeket befolyásoló vibrációt és hőmérsékletet is. Az ehhez szükséges zárt hurkú hálózati rendszerben a fájltranszfer alkalmas illesztőegységeken keresztül, a vezérlési, illetve a terepi szint számos „klasszikus” protokollja közötti választással nyílik lehetőség.

Ez azonban gyakran az interfész programozásában testet öltő sziszifuszi munkával jár. Megkönnyítheti azonban a méréstechnikusok életét az OPC UA (Open Platform Communications Unified Architecture) nyílt interfészszabvány alkalmazása, mert jelentősen csökkenti azt az integrációs igényt, amely a gyártóhelyek automatizált mérési folyamatainak kialakításával jár együtt. Konkrétan az OPC UA a különféle idegen forrásból származó szoftverek és platformok (például MES-rendszerek vagy felhők), illetve az üzemi szintű eszközök, így a PLC-k, a perifériák vagy az RFID-rendszerek hálózatba kapcsolásakor jelenthet nagy előnyt. Gyakorlati felhasználási példája a géppark adatainak összegyűjtése az általános eszközkihasználtság megismerésére szolgáló OEE-számítások céljából. A gyártási folyamatok átláthatóbbá válnak, és új lehetőségek nyílnak meg a termelékenység, a minőség vagy a rentabilitás javítására. Ráadásul az OPC UA hozzájárul a műhelyszintű információtechnológiai biztonság fokozásához is.

Az OPC UA nyílt interfészszabvány tehát a gyártófüggetlen adatcsere kulcstechnológiája az ipar 4.0 keretei között. Az OPC UA-n alapulva sorra fejlesztik ki az OPC UA Companion Specificationsnek nevezett információs modelleket, amelyek az adatátvitel specifikációjával (hogyan?) és az adatszemantika leírásával (mit?) teszik lehetővé az együttműködést (interoperabilitást) és az ipar 4.0-referenciamodellek szerinti kommunikációt. A hosszmérési technikára vonatkozóan például a Német Gép- és Berendezésgyártók Szövetsége (VDMA) dolgoz ki aktuálisan alkalmas doménspecifikus információs modelleket.

A méréstechnika magának a szerszám-előállításnak is meghatározó eleme, különösen a legszigorúbb egyedi igényeknek is megfelelni képes forgácsolószerszámok esetében. A fukcióreleváns jellemzők, így az átmérő, a köszörülési minőség, a vágóél-lekerekítés vagy a mikro- és a makrogeometriák pontos ismerete hozzájárul a legmagasabb termelékenységi és minőségi elvárásoknak megfelelő teljesítőképességhez. A méréstechnikára pedig nem csupán a szerszámok előállításánál, hanem azok felhasználás közbeni bemérésénél és mikrométeres pontosságú beállításánál is nagy szükség van.

A téma a márciusi düsseldorfi Metav fémmegmunkálási szakvásáron is főszerephez jut. A 40. jubileumi Metav Quality Area különbemutatóján többek között a koordinátamérés-technika, a számítógépes tomográfia és a nagy sebességű optikai szkennelés újdonságairól szerezhetnek első kézből tapasztalatokat a látogatók. A hangsúly a rugalmas gyártórendszerekbe való integráláson és a gyártási minőséget szavatoló folyamatfelügyeleten lesz.

Méréstechnikai megoldás integrálása a gyártási folyamatba az OPC UA kommunikációs szabvány lehetőségeinek kihasználásával

Forrás: VDW

Ez történt az idei CES-en

180 ezres látogatói szám, 4400 kiállító, termékújdonságok százainak bejelentése, majdnem 270 ezer négyzetméternyi kiállítási terület, 220 ezret meghaladó médiaemlítés – már a számai is lenyűgözőek az évente megrendezett Las Vegas-i CES (Consumer Electronics Show) szórakoztatóelektronikai világvásárnak.

Idén január 7. és 10. között árasztották el a világot a cégek újdonságaikkal az amerikai Nevada állam legnépesebb városában, köztudottan a világ egyik legnagyobb szórakoztatási, bevásárlási és szerencsejáték-központjában. Az eseményről akárcsak megközelítően is teljes áttekintést adni lehetetlen, de egy-egy terület kiemelkedő fejlesztéseivel érzékeltetni lehet a kimeríthetetlen témagazdagságot.

A számítógépek és a kijelzők új korszakát villantotta meg a CES 2020. Sláger volt az összehajtható PC-k és kijelzők választéka, amelyekkel hatékonyabb a munka és az együttműködés. Így például a Lenovo egy laptopot mutatott be, amelyet a cég „a világ első összecsukható PC-jének” nevez. 13,3 hüvelykes képernyőjét ki lehet hajtani, mint egy könyvet. Kihajtva a ThinkPad X1 Fold nevű eszköz egy normál táblagép 4K-s OLED (szerves fénykibocsátó diódás) képernyővel. Külső mágneses bluetooth-billentyűzettel van ellátva, amelyet az eszköz oldalába építettek be, onnan szükség esetén előhúzható, és amellyel a Fold „megtörve” szokásos laptopként is használható.

Az idei CES a 8K televíziók dömpingjét hozta. A 8K a kijelzőtechnológiában azt jelenti, hogy egy termék képes legalább 7680×4320 képpont felbontású álló- vagy mozgóképek megjelenítésére, ez pedig pontosan négyszerese a ma elterjedt 4K-nak. Többek között a Samsung is Las Vegasban mutatta be következő generációs QLED 8K képernyősorozatát, amely különleges innovatív megoldásokkal teszi még teljesebbé a televíziózás élményét. Kivételes képminőséget kínál, és egyedülálló módon csatlakoztatható az okosotthonok rendszeréhez.

A mesterséges intelligencia és a hálózatba kapcsolt működés trendje sem hagyta érintetlenül a CES-t. A Boschnak a vásár innovációs díját elnyert MI-megoldása az orvosi diagnosztikát segíti. A Vivascope az eszközbe épített mesterségesintelligencia-algoritmus segítségével gyorsan diagnosztizálja a sejtek formáját, alakját és struktúráját, kategorizálja őket, és a legkisebb elváltozásokat is észleli. Segítségével a betegek rövidebb idő alatt és pontosabb eredményhez juthatnak. Az eszköz már több mint 30 ezer képet és 9 millió különálló sejtpontot ismer, minden egyes sejtből 165 különböző jellemzőt képes elemezni 15 perc alatt. Több mint 30 lehetséges betegségről, klinikai rendellenességről tud információval szolgálni.

Ha valaki az év egyik felében ki tudja váltani elektromos rollerrel az autót a napi ingázásban, a döntés nemcsak a környezetre és a forgalomra, hanem a pénztárcára is jó hatással lesz. A CES-en debütált Unagi elektromos roller dupla motoros kivitele jelentősen több teljesítményt és nyomatékot (1000W, 32 Nm) kínál, mint a piac legtöbb szereplője. A helyenként karbon, máshol alumínium felépítésű roller könnyen összecsukható, szimpla motoros, hátsókerekes változata nagyjából 10 kilót nyom, de a dupla motoros kivitel is 12 körül marad. Az összkerekes modell egyébként leginkább gyorsulásban tud többet, végsebességben mindkét Unagi 27 km/h körült nyújt, és a 25 km körüli hatótávjuk is nagyjából megegyezik. Tölteni körülbelül 5 óráig kell egy teljes lemerülés után.

És hogy az okos háztartási gépekről is ejtsünk szót, az LG CordZeroThinQ robotfelmosója új szintre emeli az automatikus padlótisztítást. Két elülső kamerájának segítségével képes pontosan feltérképezni környezetét, ezáltal elkerüli az ütközést a bútorokkal és a háziállatokkal. A My Zone applikációval a felhasználók pontosan megadhatják, hogy a ház mely területeit szeretnék kitakarítani a gép segítségével. Ráadásul, akik egyben a gyártó R9 kiegészítő jelzésű robotporszívó tulajdonosai is, azok a két takarítóeszközt Wi-Fi hálózaton keresztül összekapcsolhatják, így egy olyan átfogó takarítási megoldást kaphatnak, amelyre a szomszédok is csak irigykedni fognak. Amint az R9 befejezte a porszívózást, értesíti a CordZeroThinQ robotfelmosót arról, hogy a ház mely területei igényelnek felmosást.

Forrás: Lenovo, Samsung, Bosch, Unagi, LG

Zöld megállapodás van, de az eredmények szerények

Megtorpanni látszik a globális dekarbonizáció üteme a megelőző négy évben elért mérsékelt előrelépést követően. Felpörgeti-e a változásokat az Európai Zöld Megállapodás?

Az Európai Bizottság is úgy határozott, hogy kizöldül. A közelmúltban megválasztott új elnöke, Ursula von der Leyen ugyanis már beiktatása előtt bejelentette, hogy elnökségének első száz napjában előáll egy átfogó tervvel arról, hogyan lesz az EU karbonsemleges 2050-re. A december 11-én Brüsszelben ismertetett javaslatcsomagja ötven cselekvést ajánl 2050-ig annak érdekében, hogy – Von Der Leyen szavaival élve – az európai „gazdasági fejlődést összebékítsük a bolygó érdekeivel.” A bizottság elnöke kiemelte: a károsanyag-kibocsátás csökkentésével új munkahelyeket akarnak teremteni és felpörgetni a gazdaságot, de úgy, hogy abból minden európai állampolgárnak előnye származzon. Az Európai Zöld Megállapodás vagy angolul European Green Deal elég nagyratörő terveket tartalmaz, sok szempontból viszont inkább egy lista arról, hogy miket is kellene részletesebben kitalálnia a bizottságnak a következő egy-másfél évben. Magát a kidolgozott klímatörvényt 2020 márciusára ígéri a javaslat, de számos terület reformját külön is kidolgozzák.

A megvalósulás felé nagy várakozásokkal tekint Európa, különösen annak tükrében, hogy az elemzések szerint jelenleg megtorpanni látszik a globális dekarbonizáció üteme a megelőző négy évben elért mérsékelt előrelépést követően. A globális gazdaság szén-dioxid-intenzitása 2018-ban 1,6%-kal csökkent – ez kevesebb mint fele a párizsi megállapodásban kitűzött dekarbonizációs rátának (3,3%) – és ha ez az ütem folytatódik, az országok nem lesznek képesek elérni a megállapodásban vállalt célkitűzéseiket, sem pedig a Párizsban elfogadott, ennél ambiciózusabb globális célt, azaz a felmelegedés jóval 2 °C alatt tartását. 2018-ban Németország teljesített a legjobban, és 6,5%-os dekarbonizációs mutatóval vezette az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságok indexét, miután csökkentette szén-, olaj- és földgázfogyasztását, valamint 8,7%-kal növelte a napenergia és a szélenergia hasznosítását. Az Egyesült Királyság előrehaladása ugyan lassult, de továbbra is első helyen áll a G20-ak között.

Ha globális kitekintésben gondolkodunk, azt láthatjuk, hogy bár a globális gazdaság egyre energiahatékonyabbá válik, a gyorsan iparosodó gazdaságokban – Kínát, Indiát és Indonéziát is beleértve – a teljes energiafogyasztás 2,9%-kal növekedett az energiaigényes iparágak növekedésének élénkülése miatt. Az elmúlt évben világszerte megfigyelt szélsőségesen meleg és hideg időjárási viszonyok a fűtéshez és a hűtéshez szükséges villamos energia és gáz iránti kereslet növekedéséhez vezettek.

A megújulóenergia-felhasználás 2010 óta a legnagyobb mértékben, 7,2%-kal növekedett, az energetikai rendszernek azonban még mindig kevesebb mint 12%-át teszi ki. Az energiaszükséglet növekedése továbbra is a fosszilis tüzelőanyagok nagyobb mértékű fogyasztásával jár, ami 2018-ban 2%-kal növelte a globális kibocsátást. Ez a legnagyobb kibocsátásnövekedés 2011 óta.

Egy elemzés szerint a párizsi megállapodásban kitűzött cél elérése érdekében a globális gazdaságnak mostantól 2100-ig évente 7,5%-kal kellene csökkentenie szén-dioxid-intenzitását. Ez közel ötször gyorsabb, mint a jelenlegi dekarbonizációs arány. Annak érdekében, hogy reális esély legyen a felmelegedés 1,5 °C-ra történő korlátozására, 11,3%-os dekarbonizációs szintet kellene elérni, amely a jelenlegi hétszerese.

A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy sokszor hatalmas szakadék tátong a klímaváltozási vészhelyzettel kapcsolatos retorika és a problémára világszerte adott válaszok elégtelensége között. Egyes új technológiák azonban már demonstrálják, hogy miként gyorsíthatjuk fel a változást és alakíthatjuk át az egyes ágazatokat: a tiszta, decentralizált hálózatoktól kezdve a mobilitás villamosenergia-alapúvá tételén és optimalizálásán át a talaj termőképességének növeléséig és a talajvédelemig. Az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos problémák megoldása iránti elkötelezettség tekintetében 2019-ben jelentős változás volt tapasztalható. Az Egyesült Királyság, Franciaország, Kanada, Írország és más országok klímaváltozási veszélyhelyzetet hirdettek a saját területükön, decemberben pedig napvilágot látott a már említett Európai Zöld Megállapodás.

Forrás: Európai Bizottság, PwC