A gyártófüggetlen adatcsere kulcstechnológiája az ipar 4.0 keretei között az OPC UA nyílt interfészszabvány.
A legtöbb ipari mérési eljárásra, így a hosszmérésre is igaz, hogy hosszú évekig a méréseket elkülönített klimatizált mérőhelyiségben végezték, és igen ritkán kapcsolták össze a termelőegység gépeivel és szoftvereivel. Az ipar 4.0 bevezetésével azonban ez gyökeresen átalakul. A mérőgépek kikerülnek a mérőszobából, és a gyártóberendezések közelébe helyeződnek át. Ha a méréseket a folyamatba iktatva (inline méréstechnika) idejekorán elvégzik például portálmérőgépek vagy koordinátamérő gépek alkalmazásával, illetve ha a mérési eredményeket vagy a szükséges módosítási értékeket kommunikálják a szerszámgépek felé, illetve megosztják a folyamatok más résztvevőivel, akkor a termelési folyamatok optimalizálhatók, a termelékenység érezhetőn megnövelhető, a hibaarány csökkenthető. A folyamatban nemcsak a gyártott darabok, hanem a gyártási körülmények jellemzőibe is bepillantást lehet nyerni, így vizsgálni lehet az eredményeket befolyásoló vibrációt és hőmérsékletet is. Az ehhez szükséges zárt hurkú hálózati rendszerben a fájltranszfer alkalmas illesztőegységeken keresztül, a vezérlési, illetve a terepi szint számos „klasszikus” protokollja közötti választással nyílik lehetőség.
Ez azonban gyakran az interfész programozásában testet öltő sziszifuszi munkával jár. Megkönnyítheti azonban a méréstechnikusok életét az OPC UA (Open Platform Communications Unified Architecture) nyílt interfészszabvány alkalmazása, mert jelentősen csökkenti azt az integrációs igényt, amely a gyártóhelyek automatizált mérési folyamatainak kialakításával jár együtt. Konkrétan az OPC UA a különféle idegen forrásból származó szoftverek és platformok (például MES-rendszerek vagy felhők), illetve az üzemi szintű eszközök, így a PLC-k, a perifériák vagy az RFID-rendszerek hálózatba kapcsolásakor jelenthet nagy előnyt. Gyakorlati felhasználási példája a géppark adatainak összegyűjtése az általános eszközkihasználtság megismerésére szolgáló OEE-számítások céljából. A gyártási folyamatok átláthatóbbá válnak, és új lehetőségek nyílnak meg a termelékenység, a minőség vagy a rentabilitás javítására. Ráadásul az OPC UA hozzájárul a műhelyszintű információtechnológiai biztonság fokozásához is.
Az OPC UA nyílt interfészszabvány tehát a gyártófüggetlen adatcsere kulcstechnológiája az ipar 4.0 keretei között. Az OPC UA-n alapulva sorra fejlesztik ki az OPC UA Companion Specificationsnek nevezett információs modelleket, amelyek az adatátvitel specifikációjával (hogyan?) és az adatszemantika leírásával (mit?) teszik lehetővé az együttműködést (interoperabilitást) és az ipar 4.0-referenciamodellek szerinti kommunikációt. A hosszmérési technikára vonatkozóan például a Német Gép- és Berendezésgyártók Szövetsége (VDMA) dolgoz ki aktuálisan alkalmas doménspecifikus információs modelleket.
A méréstechnika magának a szerszám-előállításnak is meghatározó eleme, különösen a legszigorúbb egyedi igényeknek is megfelelni képes forgácsolószerszámok esetében. A fukcióreleváns jellemzők, így az átmérő, a köszörülési minőség, a vágóél-lekerekítés vagy a mikro- és a makrogeometriák pontos ismerete hozzájárul a legmagasabb termelékenységi és minőségi elvárásoknak megfelelő teljesítőképességhez. A méréstechnikára pedig nem csupán a szerszámok előállításánál, hanem azok felhasználás közbeni bemérésénél és mikrométeres pontosságú beállításánál is nagy szükség van.
A téma a márciusi düsseldorfi Metav fémmegmunkálási szakvásáron is főszerephez jut. A 40. jubileumi Metav Quality Area különbemutatóján többek között a koordinátamérés-technika, a számítógépes tomográfia és a nagy sebességű optikai szkennelés újdonságairól szerezhetnek első kézből tapasztalatokat a látogatók. A hangsúly a rugalmas gyártórendszerekbe való integráláson és a gyártási minőséget szavatoló folyamatfelügyeleten lesz.
Méréstechnikai megoldás integrálása a gyártási folyamatba az OPC UA kommunikációs szabvány lehetőségeinek kihasználásával
Forrás: VDW
