Minden negyedik emberrel előfordult már, hogy nem mondott igazat a munkahelyén a kollégáinak vagy a főnökének. Többeknek ez az állásába került.

A magyarok többsége – tízből hatan – szokott a barátaival, ismerőseivel a munkájáról beszélgetni, és bizony előfordul, hogy ilyenkor nem vagyunk őszinték. Saját bevallásuk szerint az emberek 14 százalékával fordult már elő, hogy letagadta a munkáját vagy munkakörét mások előtt – derül ki egy ezerfős, reprezentatív mintán végzett online felmérésének adataiból. Azok kicsit többen vannak – a válaszadók 18 százaléka –, akik ugyan még soha nem tagadták le, mivel foglalkoznak, de nem is fedte teljesen a valóságot az, amit meséltek a munkájukról másoknak.

A legtöbben (45 százalék) a pontos munkakörükkel kapcsolatban lódítottak, sokan (38 százalék) a fizetésükről nem mondtak igazat. De a munkahelyéről (27 százalék), a konkrét pozíciójáról (21 százalék) vagy éppen a főnökéről (11 százalék) sem mindenki mond igazat egy-egy baráti beszélgetés során. Érdekesség, hogy a pályakezdők nagy része arról vallott, hogy a munkahelyével kapcsolatban állított már valótlant.

De miért nem mondanak a munkavállalók igazat a munkahelyükről? 24 százalékuk azért, mert kínosnak érezte a valódi munkakörét, 22 százalékuk pedig a céget szégyellte, ahol dolgozik. 30 százalékuk számára bonyolult lett volna elmagyarázni, pontosan mivel foglalkoznak. A válaszadók 16 százaléka azzal indokolta füllentését, hogy fel akart vágni valaki előtt, 10 százalékuk viccesnek tartotta a szituációt, 6 százalékuk valamilyen konkrét előnyt remélt tőle, 5 százalékuk pedig rá akart ijeszteni valakire.

De nem csak a magánéletünkben hazudunk a munkánkról, hanem a munkahelyünkön is előfordulhat, hogy nem mondunk igazat. 100-ból 17-en vallották be, hogy előfordult már velük, hogy valótlanságot állítottak a munkahelyükön. A férfiaknak ennél jóval nagyobb arányban vallották ugyanezt: minden negyedik férfiválaszoló füllentett már a munkahelyén. Akikkel előfordult már, hogy nem mondtak igazat a munkahelyükön, azoknak a negyede le is bukott. A lebukásnak az esetek kétharmadában következménye is lett: a kollegák neheztelésével, a főnökkel való összetűzéssel, de több esetben volt, ahol a munka elvesztésével járt az eset.

Milyen dolgokkal kapcsolatban hazudunk leginkább főnökünknek és kollégáinknak? 100-ból 20 emberrel fordult már elő, hogy nem volt kedve dolgozni, ezért beteget jelentett, 100-ból 12 elfoglaltságra hivatkozott, amikor a főnök megkérte valamire, pedig csak nem akarta elvégezni a feladatot. 100-ból 16 a forgalomra fogta a dolgot, amikor elaludt, és késve esett be a munkahelyére, 100-ból 9 pedig technikai problémára hivatkozott, amikor elfelejtett egy feladatot határidőre elkészíteni. A válaszadóknak csupán 3 százaléka vallotta be, hogy előfordult már vele, hogy home office helyett teljesen mást csinált otthon. 9 százalékuk pedig mondta már azt mondta a munkahelyén, hogy orvoshoz megy, de csupán szüksége volt néhány szabad órára.

De van, aki már álláskeresés közben sem mond igazat: a válaszadók 4 százaléka állított már valótlant az önéletrajzában, 3 százaléka pedig az állásinterjún lódított. Adott pozícióra nem véletlenül keresnek adott profilú jelöltet. Ha valahol tárgyalóképes nyelvtudást várnak el, és azt, hogy jól tudjon csapatban dolgozni az új kolléga, annak oka van. Aki ezekről valótlant állít, a saját dolgát nehezíti meg. Hiszen ha még esetleg sikerül is elnyernie a pozíciót, valószínűleg rosszul fogja magát érezni az új munkakörében.

Már ha nem bukik le azonnal: jól hazudni nagyon nehéz. Gyerekkorunk óta belénk nevelik, hogy ne tegyük – így az emberek többsége természetellenesen viselkedik ilyenkor. Verbális és non verbális jelek sora árulkodik arról, ha valaki egy interjún nem mond igazat. Egy tapasztalt, képzett interjúztatónak ezek azonnal feltűnnek, nagyon könnyű lebukni, és azonnal csorbul a jelölt hitelessége – teszik hozzá a szakértők.

Forrás: Profession.hu

Recommended Posts

No comment yet, add your voice below!


Add a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük