Szerző: Ágnes Schwedics

Kezdettől Walteres: Interjú Lics Imrével

A hiedelem azt tartja, hogy hétévente új életszakaszba lép az ember, amelyet alapvető változások kísérnek. Hétéves a biológiai ciklusunk, de új kihívásokra is szükség van, ami a munkahely-változtatás felé terel. A feltevés megtörni látszik Lics Imre esetében, aki a kezdetektől az idén húszéves Walter Hungária csapatát erősíti. A cég kereskedelmi vezetőjével beszélgettünk a régi és az újabb időkről.

Kanyarodjunk vissza a kezdetekhez, a hőskorhoz, amikor a Walter frissen alapított magyarországi leányvállalatához került! Hogyan is volt?

2001. június 25-én léptem be a Walter Hungária Kft.-hez, négy nappal az államvizsgám után, amikor is gépészmérnök lettem. Én voltam a negyedik munkavállaló az alig néhány nappal korábban alakult cégnél. Az ügyvezetőn és az irodavezetőn felül ketten voltunk sales-esek, kelet-nyugati elosztásban a Duna mint határvonaltól nézve. Soha nem értékesítettem előtte, nagy talány volt, hogy tudom-e majd sikeresen csinálni, illetve mennyire fog nekem tetszeni. Sokat jelentett, hogy már az első hétvégén csapatépítő segítette a beilleszkedést.

Négy-öt hete dolgoztam itt, mikor három hétre kiküldtek a Walter központjába, Tübingenbe betanulni. Érdekes szösszenet, hogy gyermekkoromban minden nyáron horgásztáborba jártam, és 16 évesen, 1991-ben voltam egy németországi táborban. Hogy, hogy nem, szintén Tübingenben. 2001-ben, pont tíz évvel azután pedig szintén ebbe a városba csöppentem. Az első szabad este simán eltaláltam a régi táborhelyre, és megmutattam a kollégámnak, hogy hol állt a sátrunk.

Ami pedig a szakmai részt illeti, már ez a tübingeni tartózkodás alatt nagyon mély benyomást tett rám a németországi struktúra, a munkaszervezés és a professzionalizmus.

Ha szóba kerül a Walter Hungária húszéves évfordulója, gyakran kezdi a mondatait azzal, hogy „Emlékszem, amikor még…”. Megosztana velünk is néhány feledhetetlen eseményt, ahogyan az az ön emlékezetében él?

A mi távlatunkban régi dolgoknak csak én voltam aktív részese, hiszen míg én idén vagyok „20 éves”, a következő „legidősebb” munkavállaló 16.

A visszaemlékezések sorát mindjárt egy akkor minket szinte sokkoló történéssel kezdeném. Amikor ideszerződtem 2001-ben, a német Walter még családi cég volt, amely éppen csak kezdett azon dolgozni, hogy világszinten is fontos szereplővé váljon. 2001 szeptemberében azonban bejelentették, hogy a svéd Sandvik AB tulajdoni részt vásárolt a Walterben. 2004-ben aztán a Sandvik már 100 százalékos tulajdonosa lett a Walternek. Akkor nem tűnt örvendetesnek ez a történés, de persze már régen nem látjuk ilyen negatívan a változást.

A következő években átlag fél-egyévenként érkeztek új kollégák hozzánk, akik a területek egy-egy részét átvették a régiektől. Nem volt egyszerű feldolgozni, hogy olyan nagy vevőket kellett átadni az újonnan jövőknek, amelyekkel korábban néhány évet már mi, a régiek együtt dolgoztunk.

2007-hez kötődik az egyesülés a Walter, a Titex és a Prototyp között. Teljesen új szerszámokat, teljesen új termékeket és azoknak használatát kellett megtanulnunk. Így váltunk igazából világszinten meghatározó szereplővé. Mesélték a frankfurti kollégák, hogy milyen érzés volt, amikor jött egy ember egy akkumulátoros csavarhúzóval, és levette az 1890 óta fent levő Titex táblát, helyébe pedig felcsavarozta az új Walter logót. Mindhárom cég régi munkavállalói „siratták” a régi cégüket, de az idő megmutatta, hogy együtt, egyesülve sokkal sikeresebbek vagyunk.

A hosszú walteres pályafutásának személyes sikereiből mit emelne ki a legszívesebben?

2013-ban menedzsmentváltás volt nálunk, ennek részeként én lettem a Walter Hungária kereskedelmi vezetője. Hamar realizáltam, hogy embereket vezetni teljesen más feladat, mint eladni. De megtanultam örülni a beosztottaim eredményeinek, illetve segíteni nekik kihozni magukból a legjobb teljesítményt. 2014-től vettem át a viszonteladói hálózat koordinálását is. Sikerült átstrukturálni a rendszert, ma már két-háromszor nagyobb forgalmat bonyolítunk velük, mint korábban.

2016-ban díjat kaptam a Waltertől, ugyanis egyike lettem a Walter Global Step Up Championjainak, azaz azoknak a kollégáknak, akik a legtöbbet tették egy ötéves projekt keretein belül a piaci részesedésünk növeléséért. 12 embert részesítettek az elismerésben a globálisan 2500 munkavállalóból, a honoráltakat nemzetközi szavazással választották ki. Lisszabonban volt a díjátadó, felejthetetlen élmény volt.

2019-ben már több mint 1 milliárd forintot értékesítettem az általam közvetlenül kiszolgált cégeknél. A sorban következő kolléga megközelítően 600 millió forintot ért el. Ha a beosztottjaim forgalmát is figyelembe vesszük, akkor mára több mint 3 milliárdért én felelek közvetlenül vagy áttételesen.

Végül, de egyáltalán nem utolsósorban rengeteg ismerőst szereztem az elmúlt években nemcsak itthon, hanem külföldi kollégák személyében is, jó pár baráti kapcsolat alakult ki. Vannak olyan, akár ex-kollégák, akikkel heti-havi szinten kommunikálunk a privát szférában is.

Az idei húszéves évforduló már a többedik neves alkalom, amelyet együtt él meg a hazai Walterrel. Milyen keretek között szoktak ünnepelni?

Természetesen részt vettem az 5, a 10 és a 15 éves walteres születésnapi eseményeken is. Az ötödik évfordulón, emlékszem, kubai lányok táncoltak, közben mellettem meg a széken aludt az egyik legnagyobb vevőnk döntéshozója. Az akkori rendezvény olyan mozgalmasra sikerült, hogy az este végére teljesen elfáradt, és hangsúlyozom, hogy nem az elfogyasztott italok hatására…

Viszont a közelmúlthoz tartozik az egyik legemlékezetesebb alkalom. Sok-sok év tervezés után a WHU teljes csapata együtt el tudott látogatni Barcelonába. Megünnepeltük, hogy megelőztük az egyik konkurenciát, amelyet jó pár éve „üldöztünk”. Azóta is a Walter a magyar piacon a második az élen járó mögött.

Vetült-e árnyék a két évtizedes kiegyensúlyozott walteres létre a több hullámban támadó koronavírus-járvány idején?

A 2020-as év senkinek sem volt egyszerű. Szerintem mentálisan is mindenkit megviselt, de természetesen üzletileg sem lehet sikerévnek nevezni. A karanténidőszak alatt sokat tud töprengeni az ember, és olyan dolgokat véghez visz, amelyeket korábban nem is gondolt volna.

Óriási feladat lesz a karanténidő után a csapatszellem visszaépítése. Bőven több mint 1 éve gyakorlatilag nem találkozott egyszerre a cég összes munkavállalója. A munkakörülmények megváltoztak, vannak, akik nagyon élvezik a home office előnyeit, vannak, akiket megvisel az örökös otthoni lét. De nyilván ez is a helyére fog idővel kerülni, ha egyszer kievickélünk a járványból.

Azt mondják, hogy elképzelhetetlen, hogy önnél ne lenne notebook és telefon. Hogyan tolerálja a családja az örökös készenlétet?

A feleségem elfogadja, hogy ez egy ilyen munka, és megtanult vele élni. Vettem már fel telefonos rendelést Tunéziában a reptéren vagy a nászutunkon Gran Canaria szigetén, de készítettem konszignációs jelentést a horvát tengerparton is. A gyermekeimnek is teljesen természetes, hogy ha megyek értük az iskolába vagy edzésre, akkor úgy ülnek be mellém az autóba, hogy először ellenőrzik, hogy telefonálok-e. Ha igen, akkor megvárják, amíg végzek, és csak utána kezdik elmesélni a napjukat.

Örülök annak, hogy egy darabja lehetek a Walter Hungária sikertörténetének, töretlen fejlődésének, amelynek keretein belül megoldottunk számtalan feladatot, problémát, négyről több mint húsz főre növekedtünk, a bevételünk pedig több mint negyvenszerese az első évinek.

Interjúnk teljes terjedelmében a Walter Magazin 2021. őszi számában lesz olvasható.

walter20

20 éves lett a Walter Hungária

A több mint 100 éves múltra visszatekintő Walter AG hét termelési egységben állítja elő innovatív fémmegmunkáló szerszámait, világszerte mintegy 3500 dolgozót foglalkoztat, és több tucat országban működik leányvállalata. Az utóbbiak körében idén a hazai cég munkatársainak és a velük szoros együttműködésben a mindenkori optimális megmunkálási megoldást kereső partnereiknek van különösen okuk az ünneplésre. A Walter Hungária Kft. fennállásának huszadik évfordulójához érkezett.

A 2001 júniusában alapított magyar leányvállalat útja a mai napig nem volt minden nehézségtől mentes, de a vezetőváltások, fúziók, átalakulások közepette, miközben rengeteg új kolléga csatlakozott a „WHU”-hoz, bekövetkezett egy világméretű gazdasági válság, végigsöpört a negyedik ipari forradalom, mégis minden évben fejlődni tudott. Sikertörténete során a munkatársak száma négy főről több mint húszra, a forgalom pedig közel negyvenszeresére nőtt, mérnökei számtalan feladatot, problémát oldottak meg a közel 50 000 terméket felölelő standard palettából, és több mint hatvan szakmai vagy éppen jó hangulatú, kötetlenebb céges rendezvény színesítette a vevők és a munkatársak hétköznapjait.

A 20 éves születésnap kapcsán az év végéig havi rendszerességgel cikksorozatot indítunk. Az egyes írásokban sokféle szemszögből világítjuk majd meg a Walter Hungária két évtizedét. Szó lesz az ez idő alatt napvilágot látott újdonságokról, az egyes évek legsikeresebb termékeiről és a fémmegmunkálásban (is) egyre inkább megkerülhetetlen többletértékként nyújtott szolgáltatások térhódításáról. Betekintünk az anyacég markánsan zászlajára tűzött digitalizációs törekvéseibe, és hogy hogyan vált ezzel összhangban a WHU is a digitális folyamatok specialistájává. Megmutatjuk, miként járultak hozzá a közös munkában a partnerek a sikerekhez. És természetesen nem feledkezünk meg a könnyedebb pillanatokról sem, többek között a szinte a két évtizeddel ezelőtti megalakulással egy időben csatlakozott walteres kolléga mesél el néhány bennfentes sztorit.

walter20

Hazudni nehéz, lebukni könnyű

Minden negyedik emberrel előfordult már, hogy nem mondott igazat a munkahelyén a kollégáinak vagy a főnökének. Többeknek ez az állásába került.

A magyarok többsége – tízből hatan – szokott a barátaival, ismerőseivel a munkájáról beszélgetni, és bizony előfordul, hogy ilyenkor nem vagyunk őszinték. Saját bevallásuk szerint az emberek 14 százalékával fordult már elő, hogy letagadta a munkáját vagy munkakörét mások előtt – derül ki egy ezerfős, reprezentatív mintán végzett online felmérésének adataiból. Azok kicsit többen vannak – a válaszadók 18 százaléka –, akik ugyan még soha nem tagadták le, mivel foglalkoznak, de nem is fedte teljesen a valóságot az, amit meséltek a munkájukról másoknak.

A legtöbben (45 százalék) a pontos munkakörükkel kapcsolatban lódítottak, sokan (38 százalék) a fizetésükről nem mondtak igazat. De a munkahelyéről (27 százalék), a konkrét pozíciójáról (21 százalék) vagy éppen a főnökéről (11 százalék) sem mindenki mond igazat egy-egy baráti beszélgetés során. Érdekesség, hogy a pályakezdők nagy része arról vallott, hogy a munkahelyével kapcsolatban állított már valótlant.

De miért nem mondanak a munkavállalók igazat a munkahelyükről? 24 százalékuk azért, mert kínosnak érezte a valódi munkakörét, 22 százalékuk pedig a céget szégyellte, ahol dolgozik. 30 százalékuk számára bonyolult lett volna elmagyarázni, pontosan mivel foglalkoznak. A válaszadók 16 százaléka azzal indokolta füllentését, hogy fel akart vágni valaki előtt, 10 százalékuk viccesnek tartotta a szituációt, 6 százalékuk valamilyen konkrét előnyt remélt tőle, 5 százalékuk pedig rá akart ijeszteni valakire.

De nem csak a magánéletünkben hazudunk a munkánkról, hanem a munkahelyünkön is előfordulhat, hogy nem mondunk igazat. 100-ból 17-en vallották be, hogy előfordult már velük, hogy valótlanságot állítottak a munkahelyükön. A férfiaknak ennél jóval nagyobb arányban vallották ugyanezt: minden negyedik férfiválaszoló füllentett már a munkahelyén. Akikkel előfordult már, hogy nem mondtak igazat a munkahelyükön, azoknak a negyede le is bukott. A lebukásnak az esetek kétharmadában következménye is lett: a kollegák neheztelésével, a főnökkel való összetűzéssel, de több esetben volt, ahol a munka elvesztésével járt az eset.

Milyen dolgokkal kapcsolatban hazudunk leginkább főnökünknek és kollégáinknak? 100-ból 20 emberrel fordult már elő, hogy nem volt kedve dolgozni, ezért beteget jelentett, 100-ból 12 elfoglaltságra hivatkozott, amikor a főnök megkérte valamire, pedig csak nem akarta elvégezni a feladatot. 100-ból 16 a forgalomra fogta a dolgot, amikor elaludt, és késve esett be a munkahelyére, 100-ból 9 pedig technikai problémára hivatkozott, amikor elfelejtett egy feladatot határidőre elkészíteni. A válaszadóknak csupán 3 százaléka vallotta be, hogy előfordult már vele, hogy home office helyett teljesen mást csinált otthon. 9 százalékuk pedig mondta már azt mondta a munkahelyén, hogy orvoshoz megy, de csupán szüksége volt néhány szabad órára.

De van, aki már álláskeresés közben sem mond igazat: a válaszadók 4 százaléka állított már valótlant az önéletrajzában, 3 százaléka pedig az állásinterjún lódított. Adott pozícióra nem véletlenül keresnek adott profilú jelöltet. Ha valahol tárgyalóképes nyelvtudást várnak el, és azt, hogy jól tudjon csapatban dolgozni az új kolléga, annak oka van. Aki ezekről valótlant állít, a saját dolgát nehezíti meg. Hiszen ha még esetleg sikerül is elnyernie a pozíciót, valószínűleg rosszul fogja magát érezni az új munkakörében.

Már ha nem bukik le azonnal: jól hazudni nagyon nehéz. Gyerekkorunk óta belénk nevelik, hogy ne tegyük – így az emberek többsége természetellenesen viselkedik ilyenkor. Verbális és non verbális jelek sora árulkodik arról, ha valaki egy interjún nem mond igazat. Egy tapasztalt, képzett interjúztatónak ezek azonnal feltűnnek, nagyon könnyű lebukni, és azonnal csorbul a jelölt hitelessége – teszik hozzá a szakértők.

Forrás: Profession.hu

Nem csak az ipar, kizöldülhet egy vásár is

A jövő márciusi Metav fémmegmunkálási szakvásár a fenntarthatóságot mint a jövő egyik kulcsmomentumát nemcsak az ágazatban állítja a középpontba, hanem a vásári infrastruktúrában is újraértelmezi a környezettudatosságot.

Fennállásának 40 éves évfordulójához érkezik 2020 márciusában a Metav fémmegmunkálás-technológiai szakvásár. 1980-ban a VDW (Német Szerszámgépgyártók Szövetsége) tagvállalatai részéről érkezett a kezdeményezés egy, elsősorban az észak-európai térséget kiszolgáló nemzetközi szakvásár alapítására, amelynek helyszínéül azóta is a rendkívül erős ipari és ezen belül gépipari környezetnek számító német Észak-Rajna-Vesztfália tartomány székhelye, Düsseldorf szolgál. Természetesen az eltelt évtizedekben jelentős változáson ment át a szakvásár szakmai súlypontja, amely szorosan összefügg az iparban és a szerszámgépiparban felfedezhető legújabb trendekkel. Mind gyakrabban felmerülő témák a hálózatba kapcsolt termelés, a mesterséges intelligencia és az ipar 4.0 a közepes vállalatok igényeinek figyelembe vételével is.

Nem lesz ez másképpen jövő március 10. és 12. között sem. A 21. Metav áttekinti majd a gyártástechnológia teljes értékláncát, foglalkozik a szerszámgépektől a precíziós szerszámokon keresztül a gyártásközi méréstechnikáig, és kiemel olyan újszerű megközelítéseket, mint a felhőalkalmazások, az adatelemzés, az 5G-hálózatok vagy a gépi tanulás a jelenlegi állás szerint 22 országból érkező több mint 360 kiállító standjain a két évvel ezelőtti rendezvény számai alapján várt mintegy 27 ezer látogatónak.

A jelenlegi kedvezőtlen konjunkturális helyzet közel sem teremt ideális feltételeket a fémmegmunkálási ágazat számára. 2019 első három negyedévében a megelőző év hasonló időszakához képest 19 százalékkal csökkent az európai szerszámgépiparhoz beérkezett megrendelések mennyisége, ezen belül még nagyobb visszalépést, 23 százaléknyit volt kénytelen elkönyvelni a német szerszámgépgyártók közössége. A kilábalást a digitizációval összefüggő új üzleti modellek kidolgozása, a kihasználatlan lehetőségek felismerése, az optimalizálással elérhető eredmények, az adaptív folyamatláncok jelenthetik. A teljes ipar – kiemelten Németország – a jövőt érintően azonban egy másik döntő kérdés előtt is áll: hogyan lehet felelősségteljesen és gazdaságosan megteremteni az elvárt fenntarthatóságot? A szakemberek szerint a válaszhoz fontos impulzusokat adhatnak az intelligens gyártás aspektusai.

És hogy hogyan építi be a környezetudatosságot a saját működési környezetébe a fentiekről tájékoztatást adó vásárhelyszín? Megmutatja mindezt a Düsseldorfi vásárcsarnok nemrégiben átadott és a Metavnak is egyik helyszínéül szolgáló új 1-es vásárcsarnoka, amely elsősorban úttörő tervezésével és a fenntarthatósági stratégia következetes megvalósításával hívja fel magára a figyelmet. Az elsőt mi sem bizonyít jobban, mint hogy a 158 méter hosszú, 77 méter széles, összességében több mint 12 ezer négyzetméteres területe alátámasztó oszlopok nélkül nyújt rendkívüli tágasságot a kiállítási standoknak, a építésük logisztikájának. Az energiatakarékosság érdekében elsőként alkalmaztak kizárólag LED-es világítást ennél a csarnoknál, de az optimális hatásfokon működő hűtés és fűtés, valamint a hővisszanyerő rendszer is a hatékonyságot szolgálja. A korszerű energiamenedzsment eredményei számokban kifejezve: az új építmény helyén korábban állt két, de összességében kisebb csarnokkal összehasonlítva évi 5000 tonnányi szén-dioxid kibocsátását lehet megtakarítani, az áramigény 20 százalékkal, a fűtési energiafelhasználás pedig 30 százalékkal csökken.

Forrás: VDW, Messe Düsseldorf

A tanulási hajlandóságunkon van még mit javítani

Világszinten az emberek 67 százaléka lenne hajlandó átképezni magát, a magyaroknak csak a jó fele nyitott erre.

A Boston Consulting Group (BCG) és az állásportálokat tömörítő nemzetközi szervezet, a The Network 197 ország 366 ezer dolgozójának megkérdezésével készített felmérést, amelynek adataiból kiderült, hogy világszinten az emberek 67 százaléka lenne hajlandó átképezni magát, hogy megbirkózzon a globalizáció és a technológiai változások munkavégzésre gyakorolt hatásával. 65 százalékuk jelentős erőfeszítésektől sem riad vissza a készségei fejlesztése érdekében. A munkaerőpiaci érvényesüléshez szükséges ismeretek elsajátítására a legtöbb időt Kínában, Nigériában, Egyiptomban és Kenyában fordítják, míg a nyugat-európai és észak-amerikai válaszadók sokkal kevesebb időt szánnak a tanulásra.

Bár Magyarország mutatói megfelelnek a hasonló gazdasági fejlettségű országok értékeinek, és nem térnek el nagyban a régiótól, bizonyos területeken a globális átlag alatt marad a tanulási-fejlődési hajlandóságunk. A felmérésben részt vevő 12 400 magyar válaszadó 56 százaléka mondta, hogy hajlandó lenne átképezni magát, és 57 százalékuk fordít évente jelentős erőfeszítést készségei fejlesztésére.

A jogi, a műszaki-technológiai, valamint a tudományos kutatás területén dolgozók kevésbé, míg a digitalizáció, a kereskedelem, a termelés világában dolgozók, valamint a fizikai munkát végzők nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy átképezzék magukat egy másik foglalkozásra. A felmérés szerint a 30 év alattiak és a magasan képzettek az átlagnál több időt töltenek a munkájukkal kapcsolatos tanulással. Ez utóbbi igaz a magyar fiatalokra is, de a 65 százalékos globális átlag alatti szinten (57 százalék).

Globálisan a dolgozók 61 százaléka úgy kalkulál, hogy a jelenlegi munkahelyét nagymértékben befolyásolni fogják az olyan technológiai változások, mint az automatizálás, a mesterséges intelligencia, a robotika, illetve a globalizáció vagy a belső folyamatok kiszervezése. A válaszadók leginkább az afrikai országokban, Japánban, illetve a mediterrán országok egy részében érzik magukat érintettnek, míg a közép-amerikai országokban, az Egyesült Királyságban és Kínában sokkal kevésbé.

Magyarországon a válaszadók több mint fele (54 százaléka) gondolja úgy, hogy a globalizációnak hatása lesz az állására, szemben a globális 45 százalékos átlaggal, míg a technológiai változások hatását majdnem ugyanannyian becsülik fontosnak (48 százalék).

Az érvényesüléshez a dolgozók globálisan a legfontosabbnak a kommunikációs és elemző, valamint ezt követően a vezetői és problémamegoldó készségeket tartják. Magyarországon az elemzőkészség csak a hatodik a legfontosabbak közül, míg az érzelmi intelligenciát sokkal előbbre sorolták a válaszadók, mint világszerte.

Hogy megőrizzék a dolgozók versenyképességét a globális környezetben, a cégeknek és a kormányoknak is aktívabb szerepet kell vállalniuk azokban az országokban, ahol az emberek kevésbé hajlandóak tanulni. E kihívás kezelésében támogatniuk kell a munkaerő folyamatos fejlesztését – vallják a szekértők. Egyre dinamikusabban növekszik az olyan készségek iránti kereslet, amelyeket ez a trend hívott életre, és amelyeket nem, vagy csak nagyon korlátozottan lehet elsajátítani a hagyományos oktatási formák segítségével. A felmérésben azt találták, hogy a magyar munkavállalók új munkahelyi készségeket leginkább önállóan, online vagy mobilalkalmazásokon keresztül, illetve a munkahelyen, valamint hagyományos oktatási formákban hajlandók elsajátítani.

Forrás: Profession.hu

Válság? Lehetőség!

Ha válságról még korai is beszélni, a gazdasági lassulás egészen nyilvánvaló. Ez pedig remek alkalom a régóta halogatott fejlesztésekre.

„A nemzetközi helyzet fokozódik” – idézhetjük Bacsó Péter Tanú című filmjéből a közismert mondást, hiszen a hazai és a nemzetközi sajtó, az elemző és tanácsadó cégek sokszor vészharangokat kongatnak, sűrűn látnak napvilágot a világszerte tapasztalható gazdasági vergődést közhírré tevő cikkek, elemzések. A problémák jelenleg még leginkább az autóiparban érhetők nyomon, de ne legyenek senkinek sem illúziói – figyelmeztetnek a szakemberek –, a visszaesés, legyen az ma még megjósolhatatlan fokú, széles körűen ki fog gyűrűzni. De miért is él meg a gépjárműgyártás és egyben annak rendkívül széles beszállítói háttéripara súlyos mélypontot ezekben az időkben? A probléma számos okból adódik, de mindenképpen az elsők között kell említeni a dízelmotorok iránt megcsappant bizalmat, valamint az elektromos hajtásra való átállás lassúságát, bizonytalanságait. Ráadásul ott van egy olyan versenytárs is, amely a klasszikus autógyártók számára szinte kezelhetetlenül robbant be a piacra: az egészen más, konkrétan informatikai gyökerekből táplálkozó Tesla mint jelenség, amely soha nem látott versenyre kényszeríti a hagyományos gyártókat.

A járműipar teljes átalakulás előtt áll, a gyártókkal együtt pedig a beszállítóknak is újra kell pozicionálni magukat. Amikor az elektromos hajtásláncban századára (!) csökken a robbanómotorossal szemben a mozgó elemek száma, amikor a gyártási folyamatok sok esetben szinte teljes körűen automatizálttá, robotizálttá válnak, amikor ráadásul horribilis, akár a teljes profitot elolvasztó büntetések terhe mellett kell teljesíteni az Európai Uniónak a polgárait védő rendkívül megszigorított emissziós előírásait, akkor egészen más stratégiával, gondolkodásmóddal és az eddigiektől eltérő tudással, eszközökkel felvértezve kell a gazdasági szereplőknek felvenniük a versenyt az életben maradásért. A gazdasági lassulás tény, de egyáltalán nem mindegy, milyen állapotban éri a vállalatokat, és nem csak az autóiparban tevékenykedőket. A felkészültek könnyebben áthidalják a nehéz időket, sőt, még profitálnak is belőlük (lásd a 2008-tól indult világválság tapasztalatait).

A lassulás remek alkalom a régóta halogatott fejlesztésekre. Ilyenkor van idő a nyugodt tervezésre, kivitelezésre. Egy újabb szinte közhellyel élve, újra meg kell fenni a kaszát, hiszen életlen szerszámmal, elavult folyamatokkal nem lehet sikeresen folytatni a munkát. A megoldást pedig vitathatatlanul a digitalizáció jelenti. Jól átgondoltan, pontosan meghatározva a célokat, kis lépésekben el kell kezdeni az átállást az ipar 4.0-ra cégmérettől függetlenül, és a hazai kis- és közepes vállalakozások sem maradhatnak ki a sorból. Meg kell állapítani, melyek a hatékonyság, a termelékenység szempontjából leginkább kihasználatlan részterületek, és szakértői segítséget célszerű igénybe venni a létező számos jobbítási technika átlátására, a legkedvezőbbek kiválasztására és bevezetésére.

Választék pedig bőven van, persze változó költség-haszon összefüggéssel. Rengeteg és viszonylag könnyen kiaknázható tartalék rejlik abban, ha az eddigi fetérképezetlen területekről adatokat gyűjtenek, méghozzá megbízható adatokat, nem kézzel, aztán Excel táblába átírva, hanem rendszerbe kötött szenzorok segítségével. Ha már ismerjük a gépek paramétereit, a leállások időtartamát és okát, akkor ezeket az információkat hasznosítani kell a termelés (újra)szervezésében. Szintén viszonylag kis befektetéssel látványos eredmények érhetők el a munkatársak képzésével, továbbképzésével, az új technológiai ismeretekkel való felvértezésükkel. Költségesebb, de kifizetődő módszer a különféle vállalatirányítási, termelésirányítási, termeléstervezési, vizuálizációs, korszerű karbantartási eljárások és eszközeik alkalmazása, illetve összekapcsolása. Le kell azonban szögezni, hogy univerzális recept nincs, csak egyénre szabott megoldások.

És mit mutatnak a konkrét számok? Egy 45 országban több mint 2900 döntéshozó megkérdezésével összeállított felmérés szerint a cégvezetők 46 százaléka arra készül, hogy legkésőbb 2022-ig visszaesik a gazdasági növekedés. A legoptimistábbak az Egyesült Államok cégvezetői, az ország válaszadóinak 78 százaléka nem számít recesszióra. A német vállalatvezetők viszont különösen pesszimisták, 80 százalékuk rövid távon is visszaesést vár. A kutatás szerint a válaszadók kétharmada tervezi, hogy befektetéseinek legalább negyedét digitalizációs fejlesztésekre fordítja.

Forrás: S&T, EY

Szemüveget a bírónak!

Vagyis inkább robotszemet! A különféle sportágakban egyre több technikai segédeszközt vetnek be a bírói tévedések elkerülésére, a teljesítmény minél objektívebb megítélésére, a mély elemzésekre vagy egyszerűen a nézői élmény fokozására. Mára a digitalizált, akár mesterséges intelligencián alapuló megoldásoké lett a főszerep. Szemezgetés robotmegoldásokból a futballtól a szertornáig.

Az ezredfordulóig legfeljebb a televíziós közvetítések miatt megnövekedett számú és típusú kamerák jelentették a technológiai innovációt a labdarúgásban. A négy évvel azelőtt már bemutatkozott gólvonal-technológia a 2018-as oroszországi labdarúgó-világbajnokságon egy még okosabb verzióval kapott teret. Az elektronikus gólbíró hivatalosan nem ítél találatot, csak azt jelzi, hogy a labda teljes terjedelmében áthaladt-e a gólvonalon. A rendszer ezt a két kapufa közötti alapvonal alá illesztett vezetékek indukálta mágneses mező, a labdába helyezett szenzor, valamint az alapvonali kamerák segítségével számítja ki – ha a labda a gólvonal mögött tartózkodik, arról egy másodpercen belül üzenetet kapnak a gólbírói pozíciót betöltő asszisztensek.

A kétévnyi tesztüzem után szintén ugyanezen a világbajnokságon élesített videobíró (video assistant referee, VAR) tulajdonképpen a pálya minden szegletére rálátó kamerarendszer, amelynek révén a legapróbb történés sem marad rejtve. Egyelőre mindössze a gólok, a tizenegyesek és a piros lapok eldöntésére korlátozódik a videobíró – pontosabban a monitorok előtt egy külön stúdióban ülő videoasszisztens – hatásköre.

Az amerikai Zebra Technolgies a foci egy másik ágára fókuszál. Egyedi helymeghatározási megoldása a sport világának mélyebb megértését, ezen belül pedig elsősorban az amerikai futball mérkőzéseinek elemzését segíti. A cég által kifejlesztett rendszer révén a sportolók játékának és a mérkőzések egészének valós idejű elemzésére nyílik mód. Már a 2015-ös szezonban több mint 330 amerikai focimeccset mértek a Zebra technológiája révén, a Super Bowl alatt pedig több százmillió néző élvezhette ennek azonnali gyümölcseit. Azóta 31 amerikai stadion mellett – az amerikaifutball-mérkőzések idejére – a londoni Wembleyben is felszerelésre került a rendszer. A vállvédőbe épített RFID-chipeknek köszönhetően a játékosok minden megtett mozgása részletesen elemezhető, és ezzel a statisztikák és elemzések új generációja született meg.

Az emberi tévedések jelentős mértékben befolyásolhatják a pontozást a tornasportban, a legmodernebb technológia, egy pontozórobot segítségével viszont tettek egy lépést az igazságosság felé. A mesterséges intelligencia először az októberben megrendezett stuttgarti olimpiai kvalifikációs torna-világbajnokságon segítette a zsűri munkáját. A japán Fujitsu cég által tervezett technológia lényege, hogy harminc – alig észrevehető – szürke dobozt helyeztek el a versenyterületen, amelyek háromdimenziós lézerérzékelőkkel nyomon követik a tornászok mozgását. Az adataik egy központi rendszerbe kerülnek, ott a mesterséges intelligencia elemzi a test helyzetét, sebességét és a szögállásokat, ezzel segítve a pontozók dolgát. A mesterséges intelligencia két esetben állt a bírók rendelkezésére Stuttgartban. Egyrészt a nehézségi értéket jelző pontszámok megerősítésére, másrészt amikor jelentős eltérés volt a zsűritagok pontjai között. Ráadásul egyelőre csak a lólengés, a gyűrű és az ugrás versenyeinél használják. A világbajnokság előtt több száz tornász vett részt egy olyan analízisen, amely során rögzítették a testük és a mozgásuk adatait, hogy az elemzés a verseny alatt a lehető legpontosabban folyhasson.

Egyébként a tokiói olimpia szervezőbizottsága elindította az „Open Innovation Challenge” névre hallgató technológiai versenyt. A résztvevők bármilyen típusú technológiai alkalmazás prototípusait kidolgozhatják, ideértve a mobil-, a webalapú vagy a robotalkalmazásokat is. A projekt célja a sportesemények jövőbeli nézői élményének fokozása és a játékok innováció iránti elkötelezettségének hangsúlyozása.

Szerző: PPH Media | Starski

Kibersérülékeny szerszámgépek

A hálózatba kötött komplex berendezések megóvása a kibertámadásoktól az ipar 4.0 egyik legfontosabb biztonsági kérdése.

Az automatizálás, a felhőalkalmazások, a digitalizáció, vagyis éppen a negyedik ipari forradalom hozta legfontosabb és elkerülhetetlen technológiai változások valamennyi ágazatban felvetik a kiberttámadások fokozott kockázatát. A hálózatba között szerszámgépek hasonlóképpen ki vannak téve a külső támadások veszélyeinek. A német ipart érintő felmérések szerint a termelőegységek mind gyakrabban kerülnek a kiberbűnözők célkeresztjébe: minden tíz iparvállalatból jó nyolc (84 százalék) esetében növekedett a vállalatot ért kibertámadások száma az elmúlt két évben, mégpedig több mind egyharmaduknál (37 százalék) jelentős mértékben. Ezek az eredmények az információs gazdaság, a távközés és az új médiák gazdasági szereplőit tömörítő német ágazati szövetség, a Bitkom 2018-as tanulmányából származnak, amelyben 503 cégvezetőt és biztonságért felelős szakembert kérdeztek meg a teljes ipari spektrumot érintő reprezentatív felmérésben. A válaszadók elmondásából az is leszűrhető volt, hogy a német ipar állandó „digitális bombázás” alatt áll – a „kis” digitális bűnözőktől a szervezett bűnözésen keresztül a hivatalos szervek hekkereiig egyre többen és többször, valamint minőségében is mind komolyabban támadják meg a vállalatok informatikai rendszereit.

Ráadásul a gazdasági szereplőkre korábban leselkedő veszélyekkel ellentétben a kiberbűnözés világméretű jelenség, nem ismer országhatárokat, és nem állíthatják meg az üzemek gondosan lezárt kapui sem. Mindenütt felüti a fejét, ahol emberek számítógépeket, mobiltelefonokat vagy bármely más informatikai eszközöket használnak.

A kiberbűnözők gyakorta az idejétmúlt szoftverek jól ismert biztonsági réseit használják fel a rendszerekhez való hozzáféréshez. Ezért jelentősen növeli az illetéktelen behatolások kivédésének esélyét a szoftverekhez kínált frissítések, biztonsági megoldások idejében történő telepítése. Különösen veszélyt hordoznak az olyan készülékek, amelyeket eredetileg nem az internetre való csatlakozásra szántak, hanem elszigetelt hálózatok vezérléseivel való kommunikációra. Ezek az Ethernet-képes automatizálási eszközök sok esetben egyáltalán nem tartalmaznak védelmi mechanizmust, és ahogy szokták mondani, ajtó, ablak nyitva marad a kiberbűnözők előtt. Mivel minden hálózatba kötött berendezés, így a szerszámgépek is lehetséges célpontjai a kiberbűnözésnek, jól átgondolt, felhasználóra szabott biztonsági elvet kell kidolgozni és bevezetni a védelmükre.

A berendezés manipulációktól való megvédésének alapja lehet a szabványos kódolási eljárások (SSL vagy TLS) alkalmazása. Ezzel a szerverek, a számítógépek és az alkalmazások közötti teljes adatforgalom titkosítva zajlik. Általános gyakorlat, hogy valamennyi kapcsolódási kísérlet jogosultságát tűzfal vizsgálja felül. Pluszt ad a biztonsághoz a termelést kiszolgáló és az irodai hálózatok szétválasztása, a hálózati hozzáférési pontok minimalizálása és az adatfolyamnak központi, felügyelt gateway hálózati átjáron való vezetése. Az adatforgalom, a hálózati terhelés és az egyes csomópontok folyamatos ellenőrzése segít a fenyegetések korai felismerésében. Szintén javasolt módszer az úgynevezett Trusted Platform Modulon keresztül megvalósított hardvertitkosítás. A biztonsági intézkedések sorába illeszkednek az egyedi gép- és felhasználótanúsító struktúrák.

Az adatkezelés egy fontos kérdése az adatok tárolási helyének megválasztása. A költségmegtakarítás, a saját IT tehermentesítése vagy a biztonság fokozása közötti súlyozás után tízből három vállalat (29 százalék) tanúsított számítóközpontba kihelyezett külső felhőmegoldást használ, további tíz százalék tervezi ennek bevezetését, 28 százalék pedig fontolgatja ezt a Bitcom egy másik, több mint 1100 vállalatot megkérdező reprezentatív felmérése szerint. Vagyis tízből majdnem három cégnél (28 százalék) szóba sem kerül ez a lehetőség. Ágazati bontásban a külső felhőszolgáltatók szolgáltatásainak kihasználásában éllovas 46 százalékkal a gép- és berendezésgyártás.

A szakemberek jó megoldásnak tartják az úgynevezett public cloud igénybe vételét. Azonban hibrid megoldásokkal is rendkívül rugalmas és biztonságos rendszer alakítható ki. Ilyenkor el lehet dönteni, hogy mely adatokat kívánják központilag, például felhőrendszerben, és melyeket helyileg tárolni. Vagyis ha a tulajdonos érzékeny adatainak kezelését nem kívánja központi tárolóra bízni, akkor ezeket a specifikus információkat helyben lévő tárolóban helyezi el.

A digitális gyár mindennapjaiban gyakorlatközeli alkalmazások segítenek a biztonság növelésében: állapotmonitorozás, vészjelzések, távolsági szolgáltatások, megelőző karbantartás. A fémmegmunkálásban a termelékenység fokozása napjaink egyik fontos kihívása, amelyhez az intelligens gyártórendszerek innovatív és a biztonságot is szavatoló elvei járulhatnak hozzá. Ilyenek például az egyszerűen igényekre szabható szerszámkezelő rendszer vagy a szerszámgépek folyamatos állapotfelügyelete.

Forrás: VDW

Távmunka: ahol kipróbálják, ott be is válik

A munkavállalók 80 százaléka és a felsővezetők kétharmada is támogatja az otthoni munkavégzést.

A jelentős arányú pozitív hozzáállásban szerepet játszhat, hogy öt év alatt tetemesen nőtt az ezzel kapcsolatban tapasztalatot szerzők aránya. A válaszok szerint a cégeknél a távmunka lehetővé tétele számos területre jótékony hatással van, növeli például a munkavállalói elégedettséget és a lojalitást is, ami a jelenlegi munkaerőpiaci körülmények között hatalmas érték – szűrhető le egy újonnan végzett felméréséből.

A megkérdezett cégvezetők körében igen magas, 65 százalékos volt azok aránya, akik törekszenek arra, hogy biztosítsák a távmunka lehetőségét. Az eredmény annak fényében figyelemre méltó, hogy a 2014-es hasonló témájú kutatás szerint a cégvezetőknek csak valamivel több mint fele értett egyet akkor azzal, hogy munkatársai otthonról láthassák el a feladataikat. A munkavállalók öt éve és most is igényelnék ezt a lehetőséget, 78-ról 80 százalékra nőtt a támogatók aránya.

Öt éve azon felsővezetők aránya, akik már dolgoztak távmunkában, csupán 27 százalék volt, ami mostanra 61 százalékra emelkedett, míg a középvezetők esetében a korábbi 23 százalékos mutató ugrott 65 százalékra. Mindez azért érdekes, mert a friss kutatás adatai azt jelzik, hogy aki már dolgozott távmunkában, az nagyobb eséllyel támogatja ezt a munkavégzési lehetőséget. Ennek tükrében az akár meglepőnek is mondható, hogy a megkérdezett teljes munkavállalói körnek csupán 18 százaléka jelezte, hogy dolgozott már ilyen formában. Tapasztalatuk viszont egyértelműen pozitív, hiszen 93 százalékuk támogatná a távmunkát.

A gyakorlati példák alacsony aránya azért is különös, mert a cégek képviselői szerint a távmunka elérhetővé tétele számos területen jótékony hatással van egy vállalat működésére és életére. Közel kétharmaduk úgy véli, ennek hatására például el tudnak térni a szokásos munkaidőhöz kapcsolódó időbeosztástól. Ezzel párhuzamosan csökken a munkavállalók körében a közlekedéssel töltött idő, és annak költsége is. A válaszadók mintegy fele szerint pedig alkalmazottaiknak ezáltal könnyebb a munka és magánéleti teendők összehangolása is.

Azon társaságok körében, ahol a távmunkát már bevezették, további érdemi előnyöket is megneveztek. A válaszadók 42 százaléka szerint például az otthoni munkavégzés bevezetése óta javult a hatékonyság a vállalatnál. A válaszadó céges képviselők közül tízből hatan úgy gondolják, az alkalmazottak motivációja és elkötelezettsége is fejlődött. Ezen felül egyharmaduk arról számolt be, hogy mindez a munkaadói megbecsülésre is jótékony hatással volt.

A kutatás által jelzett előnyök ellenére azért kifogásokat is megfogalmaztak a témával kapcsolatban a vállalatok képviselői. Több mint felük szerint csökken például az alkalmazottak feletti kontroll. Ugyanilyen arányban jelezték az elszigeteltség negatív hatásait, sőt a felmérésben részt vevő vállalati képviselők úgy vélték, ilyen esetben könnyen összemosódnak a munka és a magánélet határai. Arra a felvetésre, hogy miért nem nyitott a távmunka lehetősége a vállalatuknál, mindkét oldal egyaránt azt helyezte az első helyre, hogy cég tevékenységéből adódóan erre nincs mód. Feltűnő ugyanakkor, hogy a vállalatok képviselőinek harmada, míg a megkérdezett alkalmazottak több mint fele nyilatkozott így.

A felmérésből az is kirajzolódik, hogy milyen munkakörökre tartják leginkább kiterjeszthetőnek, alkalmazhatónak az otthoni munkavégzést. A válaszok alapján ezen a téren kiemelkednek az informatikai munkakörök, de marketing- és PR-feladatokat sem kell helyhez kötötten végezni, mint ahogy az értékesítési munkákat is el lehet látni a vállalat központjától vagy irodájától távol.

A felmérés eredményeiből azt szűrhető le, hogy körültekintő munkaadói hozzáállással és jól meghatározott szabályok mentén a távmunka számos területen előnyös lehet a cégek számára. Sőt, úgy növekedhet egy-egy vállalat hatékonysága, és irányába a dolgozók megbecsülése, hogy ehhez nincs szükség egyébként roppant költséges infrastrukturális, eszközparkot érintő fejlesztésekre.

Forrás: Profession.hu

Olimpiát rendeztek először Magyarországon

Mégpedig robotprogramozásban. November 8–10. között Győrben csapott össze 74 ország legügyesebb és legkreatívabb 8–25 év közötti robotprogramozója.

Sikeresen lezajlott az Edutus Egyetem szervezésében a XVI. World Robot Olympiad világdöntője, amelynek győri helyszíne nemcsak az első hazai megrendezést jelentette, de még csak Európában sem tartották ezideig egyetlen alkalommal sem a rangos eseményt. A 2019-es döntő rendezésének jogáért való küzdelemben Montrealt előzte meg a Rába-parti város. Csak hogy érzékeljük, mekkora rendezvényről van szó, a győri világdöntőre 65 országból közel 2700 résztvevő, köztük 1200 versenyző érkezett négyszáznál több csapatot képviselve. A területi válogatókon pedig ezeknél nagyságrendileg nagyobbak voltak a számok.

A World Robot Olympiad (WRO) egy olyan nemzetközi oktatási program, amelynek célja, hogy a fiatalok számára népszerűvé tegye a természettudományos tárgyakat, és felkeltse az érdeklődést a mérnöki vagy informatikai szakmák iránt. A verseny tulajdonképpen egy tudományos esemény, amely a nagy sportrendezvények izgalmát is kínálja, miközben a Lego Mindstorms robotok tervezésének, építésének és programozásának kihívásával kell megküzdeniük a fiataloknak hat korosztályban.

A versenyen több kategóriában mérkőznek meg a fiatalok. A Regular osztály lényege, hogy a fiatalok előre megkapják a feladatot – amely az egész világon egységes –, így előre megépíthetik és tesztelhetik a robotokat, de azoknak a versenyre teljesen szétszerelt állapotban kell megérkezniük. Ekkor azonban egy meglepetésszabályt kapnak a versenyzők, amely váratlan helyzet elé állíthatja őket. A győri döntőben az okos személyszállítás, az okos világítás és az okos hálózat témakörében egy előre megadott versenypályán kellett automatizáltan végigmenniük meghatározott feladatot teljesítve a robotoknak.

A focikategóriában olyan robotokat kell megalkotni, amelyeket labdarúgásra programoznak, és értelemszerűen az a csapat nyer, amelynek a robotja több gólt rúg.

Az Open kategóriában egy évente változó témában feladatot végrehajtó robotot kell alkotni. Idén az okos kormányzás, az okos munkahely és az okos oktatás témakörében általuk megálmodott projektet kellett prezentálniuk a fiataloknak angol nyelven. Ehhez egy 2 méterszer 2 méteres stand állt rendelkezésükre, amelyet saját kreatív elképzelésük alapján készíthettek elő.

Az eddig említett kategóriák elsősorban általános és középiskolás fiataloknak szólnak, míg az ARC (Advanced Robotics Challenge) tárgykör már az egyetemistákat, főiskolásokat célozza, és összetettebb feladatok elé állítja a fiatal tudósokat. A kategória résztvevői ebben az évben az okos üvegházon belüli feladatok ellátására alkalmas autonóm robotokat építettek. Itt a robotok már alumínium alkatrészből épülnek össze, és méretileg is jóval nagyobbak. A megoldandó feladatok is nehezebbek, komplexebbek, illetve a robotok programozása is csak kódolással lehetséges.

Magyarország 2014-ben csatlakozott a WRO-hoz, akkor még csak 11 csapattal, míg az idei nemzeti döntőben már 135 csapat vett részt. A világdöntőn végül is hat csapat képviselte hazánkat. A legjobb eredmény pedig két csapathoz fűződik, amelyek egyaránt 5. helyezést értek el kategóriájukban. A 2020-as világdöntőt Kanada szervezi majd.

Forrás: WRO