Világszinten az emberek 67 százaléka lenne hajlandó átképezni magát, a magyaroknak csak a jó fele nyitott erre.

A Boston Consulting Group (BCG) és az állásportálokat tömörítő nemzetközi szervezet, a The Network 197 ország 366 ezer dolgozójának megkérdezésével készített felmérést, amelynek adataiból kiderült, hogy világszinten az emberek 67 százaléka lenne hajlandó átképezni magát, hogy megbirkózzon a globalizáció és a technológiai változások munkavégzésre gyakorolt hatásával. 65 százalékuk jelentős erőfeszítésektől sem riad vissza a készségei fejlesztése érdekében. A munkaerőpiaci érvényesüléshez szükséges ismeretek elsajátítására a legtöbb időt Kínában, Nigériában, Egyiptomban és Kenyában fordítják, míg a nyugat-európai és észak-amerikai válaszadók sokkal kevesebb időt szánnak a tanulásra.

Bár Magyarország mutatói megfelelnek a hasonló gazdasági fejlettségű országok értékeinek, és nem térnek el nagyban a régiótól, bizonyos területeken a globális átlag alatt marad a tanulási-fejlődési hajlandóságunk. A felmérésben részt vevő 12 400 magyar válaszadó 56 százaléka mondta, hogy hajlandó lenne átképezni magát, és 57 százalékuk fordít évente jelentős erőfeszítést készségei fejlesztésére.

A jogi, a műszaki-technológiai, valamint a tudományos kutatás területén dolgozók kevésbé, míg a digitalizáció, a kereskedelem, a termelés világában dolgozók, valamint a fizikai munkát végzők nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy átképezzék magukat egy másik foglalkozásra. A felmérés szerint a 30 év alattiak és a magasan képzettek az átlagnál több időt töltenek a munkájukkal kapcsolatos tanulással. Ez utóbbi igaz a magyar fiatalokra is, de a 65 százalékos globális átlag alatti szinten (57 százalék).

Globálisan a dolgozók 61 százaléka úgy kalkulál, hogy a jelenlegi munkahelyét nagymértékben befolyásolni fogják az olyan technológiai változások, mint az automatizálás, a mesterséges intelligencia, a robotika, illetve a globalizáció vagy a belső folyamatok kiszervezése. A válaszadók leginkább az afrikai országokban, Japánban, illetve a mediterrán országok egy részében érzik magukat érintettnek, míg a közép-amerikai országokban, az Egyesült Királyságban és Kínában sokkal kevésbé.

Magyarországon a válaszadók több mint fele (54 százaléka) gondolja úgy, hogy a globalizációnak hatása lesz az állására, szemben a globális 45 százalékos átlaggal, míg a technológiai változások hatását majdnem ugyanannyian becsülik fontosnak (48 százalék).

Az érvényesüléshez a dolgozók globálisan a legfontosabbnak a kommunikációs és elemző, valamint ezt követően a vezetői és problémamegoldó készségeket tartják. Magyarországon az elemzőkészség csak a hatodik a legfontosabbak közül, míg az érzelmi intelligenciát sokkal előbbre sorolták a válaszadók, mint világszerte.

Hogy megőrizzék a dolgozók versenyképességét a globális környezetben, a cégeknek és a kormányoknak is aktívabb szerepet kell vállalniuk azokban az országokban, ahol az emberek kevésbé hajlandóak tanulni. E kihívás kezelésében támogatniuk kell a munkaerő folyamatos fejlesztését – vallják a szekértők. Egyre dinamikusabban növekszik az olyan készségek iránti kereslet, amelyeket ez a trend hívott életre, és amelyeket nem, vagy csak nagyon korlátozottan lehet elsajátítani a hagyományos oktatási formák segítségével. A felmérésben azt találták, hogy a magyar munkavállalók új munkahelyi készségeket leginkább önállóan, online vagy mobilalkalmazásokon keresztül, illetve a munkahelyen, valamint hagyományos oktatási formákban hajlandók elsajátítani.

Forrás: Profession.hu

Recommended Posts

No comment yet, add your voice below!


Add a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük