Az 5G-s valós idejű mobil kommunikáció hamarosan megváltoztatja az életünket, és nemcsak az ipari termelés automatizálásában lesz nélkülözhetetlen.

Az 5G rövidítés az ötödik generációs vezeték nélküli, azaz mobil hálózat jelölésére szolgál, amely a jelenleg elterjedt 4G-s kommunikációs rendszereket hivatott felváltani. A 4G-t követő hálózattól elvárt képességek azonban egy jelentős minőségi ugrást jelentenek a „mobilozás” korábbi generációváltásaival szemben, hiszen az 5G-ben beszélhetünk először gyakorlatilag valós idejű kommunikációról. A nemcsak gyorsabban, hanem jobb minőségben is közvetített tartalmak felé a 4G/IMT-Advanced szabványok adják meg az alapokat, de az új megoldás a korábbiaknál jóval méretesebb lefedettségeket biztosítana a széles sávú mobilos hálózatoknak, sőt, megnyitja az utat a gépek közötti kommunikációnak, vagyis a dolgok internetjének (IoT) is.

A fejlesztések az 5G területén az utóbbi években jelentősen felgyorsultak, miután 2016. július 14-én az USA Szövetségi Kommunikációs Bizottsága elfogadta az 5G-hálózatok számára a 28 GHz-es, a 37 GHz-es és a 39 GHz-es sávok kijelölését. Idén áprilisban Dél-Korea lett az első ország a világon, ahol elérhetővé vált az átlagfelhasználók számára az ötödik generációs kommunikáció, és a szolgáltatást igénybe vevők száma júniusra elérte az egymilliót, júliusra pedig a közel kétmilliót. Európában is szinte valamennyi országban működnek már teszthálózatok, és a kommunikációs szolgáltatók és gyártók versengve készülnek fel az átvitel „kvantumugrására”.

Az ipari fejlesztések közül két alapvető terület van, amely az 5G nélkül el sem képzelheti a jövőjét: az egyik a már említett gépek közötti kommunikáció, hiszen az autonóm működésű, hálózatba kapcsolt gyártóberendezések csak valós idejű kapcsolat esetén képesek zökkenőmentesen termelni. A másik az autonóm közlekedés, az önvezető autóknak folyamatosan real time összeköttetésben kell lenniük egymással a balesetmentes forgalomhoz.

Számos olyan terület is van azonban, amelyeknek kevesebb visszhangjuk van ugyan, de ezeken éppen úgy megváltoztatja majd a mindennapjainkat a villámgyors kommunikáció. Az 5G-hálózatok speciális képességei segíthetik például egy mentőautóban dolgozó szakszemélyzet munkáját. Akár egy esetkocsiban is végrehajtható ultrahangos diagnosztika úgy, hogy a vizsgálatot végző orvos egy távoli kórházból egy 5G-vel üzemelő haptikus kesztyűvel vezeti a mentős kezét.

Egy másik példa az 5G által támogatott kiterjesztett valóság (AR) technológia. Egy valódi városrész digitális másolatának „élő” AR-megjelenítésével az adott környezetben elhelyezett épülettervekről eldönthető, hogy azok hogyan illeszkednek a létező városképbe. Szimulálható többek között a szélmozgás is az új épületek hatására.

Ugyanakkor az 5G nem csak az iparban és egyéb technológiai területeken lesz hasznos, a hétköznapi felhasználók számára is komoly előnyöket nyújt a hipergyors és kis késleltetésű hálózati kapcsolat. Többek között az 5G-hálózaton a felhőben lehet játszani a népszerű szimulátorjátékokon.

Sokat segít majd az 5G az üzleti felhasználóknak, hiszen segítségével akár Full HD-s, sőt 4K-s videokonferenciákat is folytathatnak majd, ami költséges utazásoktól és időveszteségtől kíméli meg mind a munkavállalókat, mind a vezetőket. És mivel sokkal könnyebb lesz vezeték nélkül összekötni az eszközöket, az okosotthon majd az 5G bevezetése után válik mérvadóvá.

Szerző: PPH Media | Starski

Recommended Posts